Semmi különös

A mai napban nem volt igazából semmi különleges, de nagyon jólesett egy kicsit újra egyedülködni az Oliviával. Ilyenkor látja az ember, hogy mennyire fontos időt szakítani ha lehet mindegyik kicsire külön-külön olykor, persze O. még kicsi, de azért csak igényli a figyelmet, amit persze ha itt van körülötte a két nagyobb, nem kap meg ilyen intenzíven, hisz a másik két cukorpofa már pontosan tudja hogyan harcolja ki magáénak ezt a bizonyos figyelmet. Nem csináltam semmi egetrengetőt, de minden már nagyon sürgető volt: mosás, hajtogatás-elrakás, vasalás, mosogatás stb. Hihetetlen, hogy mennyivel nagyobb rend és tisztaság van mióta az Anikó besegít egy kicsit (kicsit..? ha-ha), lehet hogy Magyarországon ez rongyrázásnak, meg urimurinak tűnik, de hogy nekem ez abban segít,hogy a 3 kicsi mellett a víz felett tudjam tartani a fejem, az is biztos. Hálás vagyok, hogy módunkban áll ilyen segítséget igénybe venni, na megyek aludni ennek örömére! hork-hork