2009. február 13., péntek

ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚtálom a telet

Még mindig tél van, még mindig hideg, sőt, egyre hidegebb, ma pl azt hittem reggel, hogy odafagyok az ovikapuhoz...brrr. De nem is ez volna a legrosszabb az egészben, hanem ez a sok nyavaja és takony, amivel jár. Gyakorlatilag az összes kicsit beteg valamilyen szinten, miközben ezeket a sorokat írom (este 11 óra van...) a Kelley épp útban van az Oliviával az ügyeletre, mert nem elég hogy folyik az orra, de estére olyan rohamszerűen és nagyon sokat és lassan már szünet nélkül kezdett köhögnik, hogy muszáj megmutatni egy orvosnak, el vagyok keseredve, hogy ő is elkapta, pedig eddig olyan jól tartotta a frontot :(
Tegnap Emmával jártuk meg a hadak útját. Mielőtt elment volna d.u. 2 körül aludni, említette hogy kicsit fáj a füle, de őszintén szólva nem gondoltam hogy baj lesz, mert olyan kis mellesleg említette, na mire felkelt olyan negyed 4 körül -mikor ugye készülődnünk kéne hogy elinduljunk majd a Bencsiért az oviba- ordítva kelt, hogy mama, a fülem,nagyon fáj!!! Azt hittem kardomba dőlök, hogy ezt most hogy oldjam meg, hisz a gyereknek rögtön orvos kell, a Benst viszont nem hagyhatom az oviban ugye, Kelley meg Pécsett tárgyalt éppen (csak ma jött haza este 8-ra), nem értem el a Kerekieket, se a Mártit, se az Erikát, aztán valahogy az Olivért hívtam, aki rögtön átszalad, hogy addig ő vigyáz az Olivabogyómra, amíg én elszaladok az ügyeletre, a Kelley meg hívta a taxis Gábort, hogy hozza el a Bensont (nem ideális megoldás, de szükséges volt). Na akkor téptünk az ügyeletre, Emma üvölt, bevágtatunk, hála az égnek mi voltunk az egyetlen várakozók és egy fiatal kedves dokinéni nézte meg a drágámat, aki az egész ügylet alatt rezzenéstelen arccal, néma csöndben tűrt és olyan de olyan bátor volt, hogy rögtön elmentünk túrórudizni egyet ennek örömére, na meg annak örömére, hogy csak kezdődő fülgyulát állapítottak meg, kapott egy gyulladáscsökkentő csíkot a fülébe (nem piszkálta utána, ügyesen vigyázott rá!), és gyakran kell orrszívóznunk, meg fülcseppeznünk, meg orrsprayznünk, meg mittudoménmit csinálnunk. Az Olivia ugye meg most van soron...de ez a legrosszabb, mert ő még olyan pindurfalat, na remélem minden rendben lesz, most megyek, majd jövök.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése